38. Egy jelentés, amelyben ketten is az égbe szállnak, Gagarin és Sarkadi Imre

A „Rusz Péter” fedőnévvel és az ugyanazzal a kézírással korábbi fedőnevekkel aláírt jelentéseket még évekkel ezelőtt összeválogattam a nálunk lévő dossziékból, és elvittem Szőcs Istvánnak. Nem akart beléjük nézni. A jelentéseken szereplő fedőnevek az időben visszafele haladva így váltják egymást: a nyolvanas évektől visszaszámítva 1975-ig „Rusz Péter”, 1974-1975-ben „Aberni Carol”, 1973 előtt „Tatár Péter”, még korábban, 1969 előtt pedig „Both Pál”. Édesapámnak a „Givan Dănilă” név alatt futó 3182-es, valamint a „Katona” elnevezésű 2873-as számú megfigyelési dossziéjából előkerült 45 jelentésen ilyen módon váltakoznak a fedőnevek:

„Both Pál” története a „Givan Dănilă” dossziéban 1961-ig nyúlik vissza, egy olyan időszakig,

amikor még Romániában bűnnek számított a szovjeteket szidni.

A jelentés egy különleges napnak az eseményeit rögzíti, egy olyan napét, amikor az első ember felrepült a világűrbe, és amikor egy magyarországi író öngyilkos lett. Könczei Ádám a beszámoló szerint nemcsak azért hozta összefüggésbe Gagarin és Sarkadi Imre esetét, mert mindketten ugyanazon a napon, 1961. április 12-én szálltak az égbe, hanem azért is, mert szerinte mindkét történet mögött a szovjet hatalom igazságtalanságai rejlenek.

Sarkadi Imre tragédiája

Sarkadi Imrét (1921-1961), regény- és drámaírót, aki többek között Fábry Zoltán Körhinta című filmjének volt a megihletője, az 1956-os események következtében állították félre. 1960 után az Állami Vakcinatermelő Intézet fermentorkezelő segédmunkásaként dolgozott, mígnem 1961. április 12-én, Gagarin űrrepülésének éjjelén Budapesten kizuhant egy ház ötödik emeleti ablakából. Valami elpusztult Sarkadival, mikor 1961 kora tavaszának egyik éjszakáján lezuhant Kondor Béla Váci utcai lakásának ablakából. (És persze az is jelképes, hogy nem tudni, csak megcsúszott vagy öngyilkos lett, balesetet szenvedett vagy tudatosan választotta a halált? Sőt, akkoriban, mint nemrég megtudtam, még gyilkosságról is pletykáztak… Mindent egybevetve a szuicidium elég valószínűtlennek tűnik, de legalább olyan fontos, hogy felmerülhetett a gondolat: éppenséggel öngyilkos is lehetett volna.) Volt tehát valami sűrítetten jelképes ebben az ’56 utáni zuhanásban, egy egész nemzedék érezhette bukott angyalként magát. És Sarkadi volt a legnagyobb csatát vesztett vezérük.” Bán Zoltán András, 1997 http://beszelo.c3.hu/cikkek/sarkadirol

…Sarkadi Imre, a fiatal magyar írók egyik legjobbja, legkiválóbbja, negyvenesztendős korában, véletlenül – s vajon bizonyosan véletlenül-e – éppen azon az éjszakán, amikor Jurij Gagarin az űrbe repült, egy festőbarátja lakásának ablakából kiugrott az utcára és halálra zúzta magát. Hiszen akarva vagy akaratlanul ugyanazon a napon, a történelmi április tizenkettedikén egyetlen szimbólummá sűrűsödött össze az egész nagy magyar tragédia: azon a napon, amikor egy szovjet őrnagy legyőzte a Föld vonzóerejét és a csillagok magasságából épségben visszatért a földre, egy magyar író néhány emeletnyi magasságból odadobta magát a földi vonzásnak, a halálnak.” Méray Tibor, 1961. május 15. http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/MERAY/meray00047/meray00078/meray00078.html

Én ott várakoztam, majd jött Lil, Sarkadi felesége és elmondta, hogy valóban meghalt, még tán azt is mondta, hogy vizsgálat folyik az ügyben. Ezután én elkezdtem futkározni, hogy megtudjam, hogy igazából mi történt, az egyik változat volt természetesen az, hogy ő vicces szokása szerint kimászott az erkélyre és lezuhant ott, a másik változat volt az, hogy öngyilkos lett, a harmadik már egy keményebb, a bűnügyis változat, hogy kilökték. Én el is mentem oda, hogy ott megnézzem, hogy mi történt, és ott volt a párkányon a körmének a nyoma.” Kuczka Péter, 1996 http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/folyoiratok/tiszataj/96-08/legenda.pdf

Sarkadi halálának híre hamar elérte Kolozsvárt is, mint ahogyan az édesapám naplójából is kiderül. Már a másnapi naplójegyzetében megemlíti a halálesetet, de máskor is visszatér rá. „Both Pálon” kívül másokkal is tárgyalhattak róla, mint például Antal Árpáddal, aki Sarkadi tragédiáját a korszak reménytelenségével magyarázza.

Részletek Könczei Ádám naplóbejegyzéseiből:

„(1961. ápr. 13. csüt.)

3 – nyelvészet (jegyzetelés) / 4 – hírek, megrázó hír: meghalt Sarkadi Imre 40 éves korában. Vajon hogy? / […] / nyelvészet – 6 15 […]“

„1961. május 10. szerda

[…] Át Antal Árpiékhoz, de még aludt, Engelékhez, de csak Iluka volt otthon. […]

Vissza Á.hoz – le volt dőlve, olvasott sportot. […]

Sarkadi Imre tragédiája – öngyilkos lett. Miért nem zökkentette ki a depresszióból, hisz még interjút is adott.

Árpi szerint – […], de utána még jobban […], mert rádöbbent, h. körülötte minden maradt a régiben.”

A szovjetek korszakalkotó megvalósítása: ember a kozmoszban!

A Gagarin hőstörténete és a Sarkadi elbukása közötti óriási ellentét szimbolikusan a hétköznapokat is leképezte. Míg Gagarinról legendákat zengedeztek, édesapám például fáradtan, ingerülten járkált a városban. Igaz, neki akkor éppen nem volt állása, sem kolozsvári  igazolványa, a nővérénél lakott, édesanyám pedig – miközben egyetemi tanulmányait végezte -, vidéken tanított, és két éves bátyámat nevelgette. Édesapámnak így telt ez a nevezetes nap:

Részletek Könczei Ádám naplóbejegyzéseiből:

„1961. ápr. 12. szerda

[…] 1 00 hírek (ember az űrben!) – 1 25 /

1 30 – 2 30 ebéd a [?], eszmecsere az űrhajózásról … -nel / népk – 4 /

heverek, rádiózok, nem lelem helyem, fáradt, ingerült, nyugtalan vagyok

Megyek egyet járni, kódorgok céltalanul – nincs egy jó híradófilm, […] – 5 30 […]“

Mi jöhetett le az akkori romániai lakosoknak az űrrepülésből? Megrendültek-e vajon? Fellelkesültek? Tudtak-e azonosulni a szovjetek „korszakalkotó megvalósításával”? Lehet, hogy az a különújság, amit Bukarestben az első űrrepülésnek szenteltek, és ami a családi archívumunkban fennmaradt, közvetít valamit a korszak életérzéseiből.  A „Bukaresti Információ” különkiadása furcsa  módon a kötelező harsány fanyelv és a karikaturisztikus ábrázolásmód vegyüléke, ami a szovjet tudomány és technika dicsőítése és a részletes adatok felsorakoztatása mellett Nell Cobar pionírfolyóiratok illusztrációira emlékeztető humoros és allegórikus rajzait közli. Ezekben a rajzokban semmit nem találok abból a heroizmusból, amit például azok a Gagarint ábrázoló bélyegek árasztottak magukból, amik mindannyiunk gyűjteményeiben megvoltak.

A csillagok: – Egy aláírást, legyen szíves!

Az emberiség történelme: Itt egy új fejezetet nyitok. “Az ember űrrepülése.”

Űrhajó egy emberrel a fedélzetén

A Bukaresti Információ így számol be az első űrrepülésről:

PRIMUL OM  ÎN COSMOS! EPOCALA REALIZARE A ȘTIINȚEI ȘI TEHNICII SOVIETICE

AVIATORUL SOVIETIC GAGARIN

PRIMUL COSMONAUT S-A ÎNAPOIAT PE PĂMÂNT

MOSCOVA, 12 (Agerpres). – TASS transmite:

PRIMA NAVĂ COSMICĂ SATELIT DIN LUME ”VOSTOK”, AVÎND UN OM LA BORDUL EI, A FOST LANSATĂ LA 12 APRILIE ÎN UNIUNEA SOVIETICĂ PE O ORBITĂ ÎN JURUL PĂMÂNTULUI.

Primul cosmonaut din istorie este cetățeanul sovietic, aviatorul-maior IURI ALEXEEVICI GAGARIN.

AZ ELSŐ EMBER A KOZMOSZBAN!

A SZOVJET TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA KORSZAKALKOTÓ MEGVALÓSÍTÁSA

GAGARIN, A SZOVJET REPÜLŐS

AZ ELSŐ KOZMONAUTA VISSZATÉRT A FÖLDRE

MOSZKVA, 12 (Agerpres). – Tass közvetítés:

A SZOVJETÚNIÓBAN ÁPRILIS 12-ÉN FELLŐTTÉK A „VOSTOK”-OT, A VILÁG ELSŐ SZATELIT ŰRREPÜLŐJÉT FÖLDKÖRÜLI PÁLYÁJÁRA, EGY EMBERREL A FEDÉLZETÉN.

A történelemben az első kozmonauta JURIJ ALEXEEVICS GAGARIN repülő-őrnagy, szovjet állampolgár

A Bukaresti Információ különkiadása:

Fellőttek tehát egy űrrepülőt, a fedélzetén első ízben egy emberrel. Mert azelőtt kutyákkal és bábukkal lőtték fel.

A szovjet-orosz űrhajózás egyik fő alapelve az volt, hogy ha egymás után két űrhajó automatikus üzemmódban teljesen végrehajtja a programot, akkor a harmadikat már indíthatják űrhajóssal. Mivel a negyedik szputnyik-űrhajó 1961. március 9-én, az ötödik pedig március 25-én kutyákkal és egy-egy szkafanderbe bújtatott bábuval sikeresen végrehajtotta feladatát, indulhatott Gagarin. Az űrhajó indítása, repülése és leszállása teljesen automatizált volt, az űrhajósnak mint megfigyelőnek, csak a látható, hallható jelenségek leírása, közvetítése maradt. (Talán nem véletlen, hogy Gagarin egy fogadáson viccesen megjegyezte: »Még ma sem tudom, hogy ki vagyok én. Az utoljára repülő kutya, vagy az először repülő ember«.)“ Almár Iván – Horváth András http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20110410-jurij-gagarin-50-eve-indult-az-elso-ember-a.html

Gagarin nem egyéb, csak egy szerencsés alak…

Mire gondolhatott édesapám, amikor Both Pál jelentése szerint nem tartotta méltányosnak, hogy Gagarint ünneplik? Talán arra, hogy Gagarint egy húsz fős csapattal együtt választották ki a kiképzésre, és hogy csak a kiképzés végén került rá a választás másodmagával együtt a tényleges repülés végrehajtására? Hogy a szelekció kritériuma nem csak a szakmai felkészültség lehetett, hanem egyéb tényezők, mint például alacsony termete, mutatós ábrázata, és ki tudja még mi más? (http://www.legifoto.com/magyar/oldalak/gagarin/) Hogy igazságtalanságot követtek el a csapattársaival szemben, amikor őt egyedül vonultatták be a történelembe, míg a többiek eltűntek a süllyesztőben? Hogy mit tudhatott ő minderről annak idején, nem tudom. Azt a keserűséget azonban ő maga is megtapasztalhatta, hogy a kollektivizmus és a szolidaritás demagóg hirdetése mögött valójában a csapatszellem kiirtása és a kisebb-nagyobb hatalmi befolyást nyújtó szakmai és társadalmi pozíciók monopolhelyzetének megerősítése folyt.

Both Pál jelentése Gagarin és Sarkadi Imre repüléséről:

135

-           ”BOTH PAL” forrás

-          A találkozáson részt vett Domnița N. főhadnagy                                                        Szigorúan titkos

-          A találkozás időpontja 1961.IV. 26.                                                                                Példányszám ____

JELENTÉS

A forrás közli, hogy 1961. IV. 23-án meglátogatta őt KONCSEI ADAM (sic!), foglalkozás nélküli (sic!). KONCZEI a szovjetek kozmikus repülés terén elért megvalósításait kezdte el minimalizálni és az volt a véleménye, hogy nem igazságos, hogy Gagarint ünneplik, mivel ő csak egy szerencsés alak, és ez a technikai eredmény nem bizonyítja a Szovjetúnió felsőbbrendűségét. Az ő véleménye szerint Sarkadi, a magyarországi magyar író ugyanennek az igazságtalanságnak a hatása alatt lett öngyilkos. Sarkadi öngyilkossága szintén az igazságtalanságok sorozatának az eredménye. A forrásnak nem volt több ideje arra, hogy tovább hallgassa, mivel be kellett mennie a színházba.

BOTH PAL

N.B. KONCZEI ADAM (sic!) Krisána Régióban lakik. A jelentésről  másolatot küldeni ebbe a régióba.

Domnița N. főhadnagy

Ami a jelentésből kimaradt: az „űrköltészet” és a nácik

Nem mintha különösebb jelentősége volna, de a naplófeljegyzések szerint édesapám április 20-án folytatott eszmecserét Szőcs Istvánnal az űrkutatásról. Amiről még szót ejtettek, az az űrkutatás kapcsán termelt költészet témája volt és az, hogy édesapám miért nem fogadta el azt a tételt, hogy a fejlett technológia egyben egy társadalom felsőbbrendűségét jelenti. Ebben a témában nem csak a szovjeteket simfolta, hanem a nácikat is. A színházba nem jutott be, mert már nem kapott jegyet.

„1961. ápr. 20. szer.

[…] Falok / Sz. P.ékhoz – kis eszmecsere az űrkutatásról és a költészetéről – Előzőleg népk. (Revista de Folclor) Egy űrhajó nem jelentheti egy társ. rendszer magasabbrendűségét, hisz akkor a nácik voltak a legmagasabbrendűek!!!  ½ 8 a színházhoz P.ékkal, de én nem kaptam jegyet […]“

Aki bátor s iparkodik, eljuthat a csillagokig.” Az „űrköltészet”

Egyéb naplójegyzetekből tudhatjuk meg, hogy 1961 nem csak a már említett események miatt vált rendkívüli évjárattá, hanem azért is, mert egy új irodalmi műfaj született: az „űrköltészet”. Hogy ez mit jelenthetett, arról már fogalmat alkothattunk a Bukaresti Információ által publikált Nina Cassian vers olvasásakor:

Nina Cassian verse magyar fordításban:

Az első kozmonautának

Mindig is tudtam: ha létezem,

a cselekedeteim csillogó megtestesülésében,

neked köszönhetem, kommunista ember,

és a csillagok felé tartó utadnak.

*

Mindig is tudtam: a jövőt,

minden rabszolgaságot legyőzve,

csak te vagy hivatott belevésni

versbe és történelembe.

*

Mindig is tudtam: a magasból

ugrásra készteted az emberiséget!

Az új műfaj a magyar nyelvű költészetben is meggyökerezett. A Korunk 1961 áprilisi száma három űrverset is közöl: a Szász Jánosét (549. o.), a Kiss Jenőét (573. o.) és a Kányádi Sándorét (577.) Majtényi Erik egy külön kötetet szentelt az űrutazás témájának: Aki bátor s iparkodik, eljuthat a csillagokig. Stelian Ottone rajzaival. Bukarest: Ifjúsági Könyvkiadó, 1961, (Combinatul Poligrafic, Casa Scânteii Stalin)

Az Korunk 1961 áprilisában megjelent űrversek:

Szász János: Gagarin szobrának talapzatára

Ez itt a férfi. Testvérünk. Az ember.

Kitárta ő a kozmikus kaput

és látta mint fut fel a végtelenbe

kanyarogva a kommunista út.

Kiss Jenő: 1961 április 12.

E  napra emlékezni fognak mindörökre.

Először járt az ember csillagok között.

Először nézett onnan földi délkörökre –

A délkörök szűk rácsa szét ekkor törött.

Kányádi Sándor: 1961 április 12

Érdemes volt, érdemes:

kínhalált halni máglyán,

megőrülni, mint Bolyai

s bujdokolni, mint Einstein.

Érdemes volt, érdemes:

Leninnel harcba menni,

erre a kéklő csillagra

vörös csillagot tenni.

Érdemes volt, érdemes:

csupán e délelőttért

végigharcolni, küzdeni

mindazt, mi eddig történt.

Tavasz van, zengő szép tavasz,

ragyog a Föld és táncol

a súlytalanság szédítő

kozmikus mámorától.

Az űrköltészet, mint szakkifejezés az Antal Árpáddal folytatott beszélgetés kapcsán bukkan fel édesapám naplójában. Hogy apám hogyan értékelte az űrverseket, amik abban az évben bizonyára nagyobb számban is megjelentek, a következő bejegyzésből valamennyire kiderül:

„(1961. ápr. 13. csüt.)

[…] Olvasom a […] verseket: Majtényi műveltebb, tájékozottabb, mint Szász J.

M. tudja, h. kint az űr borzalmas, (sötét, fagyasztó, stb.), verséből mégis az jön ki, h. épp az űrkalandozás tudná igazán megkedveltetni velünk, emberekkel ezt az “unalmas” de gyönyörűséges sártekénket –

Szász egyszerűen ömlendezik – “kék” ég – a valóság meg az, h. Gagarin sötétben repült –

A technika istenítése! És mi lesz a művészettel?”

PS.

Ki hitte volna. Űrköltészet ma is létezik. Csak most így hangzik:

Helló Gagarin!
www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/6715/pannonia-allstars-ska-orchestra/hello-gagarin-zeneszoveg.html

Válasz