Napjaink


Találkozások, beszélgetések, a táncok, az együttét

Számomra idén is a találkozások, a beszélgetések, a mosolyok, a Bánffy-udvarban a fergeteges táncok (köszönöm, hölgyek!) lélekbalzsama jellemezte a Kolozsvári Magyar Napokat.

A tartalmas előadások, beszélgetések alatt is azt fürkésztük, milyen barát, ismerős, kolléga van a teremben, hogy közös élményben részesüljünk, amelyről aztán röviden vagy hosszasan társalogni lehessen. Az együtt átélt impresszió minden esetben maradandóbb élményt és emléket jelent, mint az egyedül átélt, akár írásban vagy fotókkal megosztott hatás.

A politikai, illetve civil szervezetek szintjén aktívan tevékenykedők

közül lassan tényleg már mindenki mindenkit ismer. Ezért is lehetett olyan gyakran sziát, hellót, jó napot kívánokat, üdvözlömöt köszönni sok-sok barátnak, ismerősnek. Baráti társaságunk ismét aktiválta a KMN Facebook beszélgető csoportot, csak az évet módosítottuk: 2023. Közös koncertélmények, bulik, beszélgetések előadások, prezentációk után.

FOMO

Idén ismét az orvostudomány által a lemaradástól való félelemnek (FOMO – fear of missing out) nevezett belső erő lett úrrá rajtam a Kolozsvári Magyar Napok alatt. Folyamatosan attól tartottam, kimarad valami, mások nélkülem szereznek tartalmas élményeket, nem tudok majd hozzászólni a témához, hiszen nem voltam ott, nem láttam, nem hallottam.

Idén a Farkas utca teljesen kimaradt,

viszont több ízben jártam a magyar főkonzulátus által ízlésesen és stílusosan kialakított és hangsúlyos tartalommal „feltöltött” Főtér 23. szám alatt, a diplomáciai képviselet udvarán. Örvendek, hogy idén először új helyszínnel bővült a kínálat, Grezsa Csaba főkonzul és csapata pedig kiváló házigazda volt. Sokan hiányoltuk őket az örömfőzésről, a távol maradás viszont teljes mértékben érthető, a főkonzulátus udvarán szombaton is egymást követték az események.

Dzsudló a tiniknek?

A barátaim, ismerőseim tinédzser gyermekei ugyan együtt buliztak velünk a koncerteken, ám elpanaszolták, egyik sem igazán nekik szóló zene. Hátha jövőre lesz egy csak nekik szóló zenei előadó, például a KMN kvízverseny egyik kérdésében szereplő Dzsudló, akiről a vetélkedő alaptagjainak számító tizenéves csapattársamtól hallottam először…

Out of place and time volt a vasárnapi Mandoki-koncert, a minőségi rétegzene, amelyet sakkozás, olvasás közben, az otthon kényelmében, széken vagy kanapén hallgatva vagy a magyar színház színpadáról tökéletes élvezni, sehogy sem illett erre a napra, helyre és pillanatra…

Néhány napot még a csuklómon hagyom a Bánffy-palotás karkötőt. Hadd legyek még Veletek…

Ha egyetértesz, azért, ha nem, akkor pedig azért... SZÓLJ HOZZÁ!