Erőt, lendületet és természetesen reményt adott a világ szinte valamennyi tájáról érkezett ifi küldöttnek a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) immár tízedik alkalommal szervezett (World Forum for Democracy) elnevezésű rendezvénye, amelyen – szerencsére, mondták egyesek – sokkal több fiatal egyetemi hallgató, politikai elemző, civil aktivista, újságíró, mint politikus vett részt. A Demokrácia: új remény? (Democracy a new hope?) című értekezleten mindenki egyetértett abban, hogy a fiatalok lesznek a demokrácia megmentői, még akkor is, ha jelen pillanatban egyikük katonaruhában van, és a fórum után azonnal az ukrajnai frontvonalra tér vissza…

Az összetartozás, a szolidaritás és a demokrácia megmentéséért folytatott közös fellépés érzését keltette a résztvevőkben a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) jubileumi rendezvénye, a Világfórum a Demokráciáért (World Forum for Democracy), amelyen a világ szinte valamennyi szegletéből több száz fiatal résztvevő érkezett.

Többnyire az ET tagállamok legnagyobb felsősokú oktatási intézményeiben működő politikatudományi karok diákjainak, valamint az oktatók, az elemzők, a szakértők és az újságírók részvételével zajló világszintű és –színvonalú, minden év novemberében megszervezett rendezvénysorozat során egyértelműen érződött az Ukrajna iránti rendkívül erős szolidaritás, támogatás és barátság. A 2021 novemberében tartott fórum óta Oroszország lerohanta Ukrajnát, azért a Vlagyimir Putyin által vezetett országot kizárták az 1949-ben létrehozott „európai családból”, így az orosz küldöttek nem vehettek részt a rendezvényen.

Az ukrán néppel való együttérzést erősítették a felszólalók beszédei, a könnyűzenei koncertek, és igen, a karikatúrák is. Ezek által mindenki támogatását akarta kifejezni a szomszédos nemzet hősies harca, s amint többen fogalmaztak, Európa és a demokrácia megvédése iránt. Elhangzott: a világ országai kiállnak Ukrajna mellett, Oroszország és szövetségesei (többek között Belarusz, Kína és Észak-Korea) egyedül maradtak a világban.

A frontvonalról Strasbourga katonaruhában

Alina Mykhailova, az ukrajnai küldöttség tagja, katonaruhában jelent meg az Európa Tanács világrendezvényén. A huszonnyolc éves hölgy a Szabadságnak elmondta: a kijevi helyi tanács tagja, a Holos elnevezésű pro-európai csoportosulás támogatója.

Diák is vagyok, politikatudományokat hallgatok, de mivel Oroszország lerohant bennünket, s úgy éreztem, meg kell védenem országomat, önként jelentkeztem a katonaságba. Mihelyt hazatérek Strasbourgból, azonnal a frontvonalra megyek, társaimnak nagy szükségük van rám. Eddig Avdiivka város környékén, a donyecki régióban szolgáltam, onnan jöttem az Európa Tanács világfórumára. A település Donyeck városa melletti repülőtér közelében van, itt különösen intenzív harcok folytak

– fogalmazott a hölgy.

Alina azt is elmondta: amikor szükség volt, fegyvert is fogott, de többnyire orvosi asszisztensként tevékenykedett a frontvonalon, a sebesült katonákat látta el.

– Politikatudományokat tanultam, ez tény, ám asszisztensi gyorstalpalóban is részesültem. Legelőször 2016-tól 2020-ig már szolgáltam a katonaság kötelékében, aztán kijevi önkormányzati képviselő lettem. Idén februárban újrakezdtem a frontvonali tevékenységemet. Hogy miért katonaruhában jöttem az Európa Tanács gyűléstermébe? Ekképp is ki akartam fejezni azt, hogy országunk egy részét ismét lerohanták, megszállták az oroszok, s még a huszonéves lányok is harcolnak Ukrajnáért. A szabadságért, a demokráciáért, Európáért harcolunk. Ha nem állítjuk meg az oroszokat, továbbmennek, s ki tudja, hol állnak meg

– fogalmazott Alina Mykhailova.

Megítélése szerint az ország egész területén nagyon nehéz a helyzet, Kijevet folyamatosan rakétatalálatok érik, nincs ivóvíz, villanyáram, étel.

Nincs mit tárgyalni Oroszországgal, ki kell űzni őket Ukrajna területéről. Putyinéknak hadisarcot kell majd fizetnie azért a mérhetetlen kárért, amelyet okoztak. Ezen kívül nemzetközi bíróság elé kell állítani a háborút támogató valamennyi politikust és katonai vezetőt. Ismerőseim, barátaim és családtagjaim egy kis része el kellett hagynia Ukrajnát, de a legtöbben az országban maradtak, mi több, katonának jelentkeztek, akárcsak én. Hangsúlyozom: korszerű fegyverekre van szükségünk, reméljük, a világ országai továbbra is segítenek rajtunk

– fogalmazott a fiatal hölgy.

Az autokraták és Belarusz

Alina Mykhailova megrázó szavait követően üresen kongtak a politikusok diskurzusai. Írország külügyminisztere Simon Coveney például azt mondta: a demokrácia több mint a többség akaratának érvényesítése.

A demokrácia a világ legértékesebb érce. Az autokraták érzik, hogy a demokrácia nehéz helyzetben van, és kihasználják a helyzetet. Ők nem a rációra, hanem az érzelmekre, elsősorban a félelemre alapozzák politikai mondanivalójukat. Összetett problémákra egyszerű úgynevezett megoldásokat kínálnak a választóknak, akiket rendszerint megvezetnek

– mondta a politikus.

Az értekezleten jelen volt Lucian Romaşcanu művelődési miniszter is, aki Fehéroroszországról beszélt. Szerinte a Belaruszban zajlott úgynevezett választások megfigyelése részben érvényesíti a voksot, ezért legközelebb az európai megfigyelőknek távol kell maradniuk ettől a tevékenységtől.

A világfórumon jelen volt Sviatlana Tsikhanouskaya, a fehérorosz ellenzék száműzetésben élő vezetője is, aki elmondta: az Alekszandr Lukasenko vezette belaruszi rezsim olyan, mint egy háromlábú szék.

Az ülő alkalmatosság egyik lába az erőszak, a másik a pénz, a harmadik pedig Oroszország. Mennyiben az egyik kiesik, az egész szék összeomlik. A szankcióknak köszönhetően előbb-utóbb pénz nélkül maradnak

– vélekedett a politikus.

Fehérorosz küldöttek is jelen voltak az értekezleten, ám ők már nem térhetnek vissza az országba, tudtuk meg. Tsikhanouskaya hangsúlyozta: a világ szeme most Ukrajnán van, ám Fehéroroszországról sem szabad megfeledkezni.

Ki kellett zárni Oroszországot

A világfórumon, amelyen többek között még jelen volt Oleksandr Korniyenko, az ukrajnai parlament főtitkár-helyettese, Olivier Veran, a francia kabinet tagja, Salome Zourabichvili, Grúzia, valamint Katrín Jakobsdóttir, Izland elnöke is.

Utóbbinak szívhez szóló üzenete volt az európai országokból és többek között Afganisztánból, Irakból és sok-sok afrikai országból származó egyetemi hallgatók számára: fiatalkorában idealista aktivista volt, aztán rádöbbent a környezetvédelmi és közpolitikai problémák összetettségére, ám az alapértékeket és alapgondolatokat most nem adta fel, ezek szerint cselekszik.

Izlandon az iskolai tanrend része a demokrácia elméleti és gyakorlati oktatása

– jelentette ki.

A világ szinte minden tájáról érkezett fiatalokon műhelyek keretében vitatták meg a legégetőbb kérdéseket: az ifik részvétele a döntéshozó fórumokban, civil kurázsira oktatás, történelem és a narratívák ereje, e-demokrácia, polarizáció, választások, az aktivisták védelme, a félretájékoztatás elleni harc.

A szervezők demokráciával kapcsolatos slam poetry-t is szerveztek, de volt zene és tánc is. A legnagyobb sikert a Bandura Sound System elnevezésű ukrajnai együttes aratta.

Idén is kiosztották az Innováció a Demokráciáért díjat, amelyet a résztvevők szavazata alapján (három kezdeményezés volt versenyben) Marija Pejčinović Burić, az Európa Tanács főtitkára adott át az Astrea Justice – Justice Code Foundation Trust elnevezésű projekt vezetőjének, Courteney Mukoyinak. A projekt a Zimbabwéban zajlik, célja pedig a technológiának a demokrácia szolgálatába állítása: a mesterséges intelligenciát a választások szolgálatába állítják, illetve az emberi jogokat népszerűsítő okostelefonos applikációkat fejlesztettek ki.

*** A helyszíni tudósítást az Európa Tanács és Égly János tette lehetővé. ***