Pénteken, július 13-án este az E60-as főútról letérve, Radnót (Iernut) után a Királykőre menet sok településen a szász erődtemplomokra lettünk figyelmesek, de sajnos sötét volt. Visszafele jövet kihagytuk a levezető kirándulást (bal túrabakancsom talpa levált, amúgy sem tudtam volna csatlakozni), s néhány erdélyi szász erődtemplomot látogattunk meg.

Évekkel ezelőtt a holland újságíróknak köszönhetően már jártam néhányban, szerencsére viszont sokat felejtek, így ismét új élményt, felüdülést jelentettek…

A történetért kattints az első fotóra!

Első állomásunk: Kissink (románul Cincșor), a Fogaras városágtól 14 kilométerre, Nyugatra fekvő település erődtemploma. A német Schenk szó kocsmát, csapszéket jelent, határában római castrumot tártak föl. A szász település éke a szász erődtemplom

Az erődtemplom közvetlen közelében levő ingatlanon látható felirat

Az erdélyi szász gyermekek mit csináltak szabadidejükben?

Az előbbi képaláírásban szereplő kérdést tettem fel a műemlék kertjében futballozó gyerekeknek. Egyikük határozottan azt válaszolta: akkoriban semmi nem volt…

Megkérdeztem: a franciáknak drukkoltak, vasárnap, július 15-én este volt a világbajnokság döntője

A Wikipédia szerint 1850-ben 782 lakosából 576 volt német, 143 román és 56 cigány nemzetiségű; 576 evangélikus és 198 ortodox vallású. 2002-ben 651 fő lakott a településen, közülük 597 volt román, 31 német, 13 magyar és 10 cigány nemzetiségű; 577 ortodox, 32 evangélikus és 23 adventista vallású. Ebben az erődtemplom melleti házban már senki sem lakik…

Az első templom a 13. században román stílusban épült, ezt 1421-ben gótikus stílusban átépítették. Még a 15. században kettős védőfallal vették körül, amibe beépítették a római castrum köveit is. Négy toronnyal erősítették meg. Egyik harangját 1489-ben öntötték

Milyen élet lehetett akkoriban…

Őrző-védő szolgálat

Elindultunk az udvaron. Hátul egy pincehelyiségbe zárták be a veszekedő házaspárokat. Enni-inni adtak nekik egy szűk ablakon. Amikor kibékültek, kiengedték őket…

Külön toronyban tárolták a szalonnákat. A család nevével és számokkal jelölték meg őket

Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) első hulláma 1150 körül érkezett Erdélybe, amikor II. Géza magyar király a 12. század közepén a keleti országrész nagyobb arányú betelepítésébe kezdett

A 17. században az Erdélyi Fejedelemség létrejötte után a székelyek, a magyar nemesség és a szászok szövetségre léptek (Unio trium nationum) a török hódítók ellen. A szászok kiépítettek egy egész Európában egyedülálló templomerőd-láncot. Veszedelem esetén a lakosság a templomerődben talált menedéket. A szászok városainak gyors kiépülése oda vezetett, hogy Erdély német nevét (Siebenbürgen) a hét legnagyobb erődített szász városról kapta

1989-ben még 95 ezer szász élt (az 1910-es népesség 40%-a) Erdélyben. 1991–92-ben további 75 ezer személy vándorolt ki. 2003-ban a nagyszebeni szász evangélikus püspökség adatai szerint az erdélyi szászok létszáma 14 770 főnyire apadt

Következő állomásunk Nagysink volt. Costică bácsi elmondta: az erődtemplomot a 13. században építették

Itt is jelen van az őrző-védő szolgálat

Otthonosan

Fókusz1

Fókusz2

A toronyba is felmentünk

Időtlen idők

A két világháború között

Erős

Időgép…

Costică bácsi a rendkívül jó állapotban levő zárat mutatja

Csak az öreg testemen keresztül…

A kulcsokkal rendelkező Costică bácsi szerint a templomot nemsokára felújítják

Így nézett ki eredetileg

Nincs minek égnie…

Még játszanak rajta

Régen használták őket utoljára

Merengő

Régen volt

A 29 méter magas torony nem védelmi célokat szolgált

Kíváncsiskodó

Félénken és büszkén…