Retinakarcoló és szürkeállomány-pattogtató élményben volt részem a tegnap este – köszönöm a ráhatást Telegdi Andinak!

Persze, hogy mindannyiunkban megfogalmazódik: vajon mit gondolnak a fiatalok a repetitív megemlékezésekről, a sokszor erőltetett és fantáziátlan hagyományőrzésről? Kell ez nekik?

A tegnap esti slam poetry esten kiderült: igen, de teljesen másképp. Izgalmas volt a szertelen szavakba burkolt gondolatokat kihámozni, értelmezni, együtt rezonálni a nálam 15-20 évvel fiatalabbakkal. Siettem, hogy legyen meg a videó a WebSzabadság számára, így csupán az első slammer fellépéséről készítettem videófelvételt, pedig még sokan voltak, akik legalább ennyire jól összefoglalták, mit gondolnak március 15-ről.

Érdekes, hogy sokkal kevesebb volt a lány slammer, mint a fiú. Vajon miért?

Idén Kolozsváron legalább elmaradtak a politikusok diskurzusai. Hiányoltam viszont, hogy a politikai vezetők nem adták oda esernyőjüket a közvetlen előttük bőrig ázó hölgynek, Benczédi kisasszonynak. Szép gesztus lett volna…

A videó megtekintéséért kattints ide.