2024. március 19. keddAngelday, József, Bánk
EUR = 4.9388 RON
USD = 4.5768 RON
HUF = 1.2889 RON
GDP-növekedés = 5,6%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 13.026,12(-0,54%)
Infláció = 8,19%
Alapkamat = 2,5%
Veress Emőd blogja
  • Üzleti jog
  • Veress Emőd Ügyvédi Iroda,
    Sapientia EMTE
  • ügyvéd,
    intézetigazgató egyetemi docens
  • >>
ARCHÍVUM RSS

Kell, termő ez a föld…

közzétéve: 2014-01-07 15:47

Sajtóhír a Pénzcsinálók.ro gazdasági portálon:

“A magyar állam erdélyi földet vásárolna? A magyar nagykövetség mezőgazdasági attaséja szerint igen, az új földtörvény alkalmazási normáira várnak. Januártól viszont csak a magánszemélyekre vonatkozó előírások változtak.”

“Romániában tavaly novemberben valóban módosították a külföldiek földvásárlására vonatkozó törvényt, azonban csak a jogszabály magánszemélyekre vonatkozó előírásai változtak: eszerint elővásárlási jogot élvez a bérlő, a szomszéd bérlő, a 40 évnél fiatalabb gazda, illetve a román állam egy földdarab megvásárlásánál. Csak akkor teheti rá a kezét egy külföldi állampolgár a földre, ha az említettek egyike sem tesz ajánlatot rá harminc napon belül.”

József Attila írta, hogy “kell, termő ez a föld: hullt bele sok derék…”

A sajtóhírben foglaltak célszerűségét, hasznosságát, kívánatos voltát ítélje meg mindenki maga. Szerintem erdélyi magyar agrárvállalkozókra van szükség, az erdélyi  agrárvállalkozások kialakításához, megerősítéséhez, versenyképességük növeléséhez lehet magyar állami támogatásokat is mozgósítani, de a folyamatokba való közvetlen magyar állami beavatkozás százféle problémát vet fel. De ezt vitassák mások. A kérdés jogászként érdekel.

Ugyanis a sajtóhír komoly jogi problémákat taglal, alapvetően tévesen. Talán érdemes e kis cikk erejéig tisztázni a jogi kereteket, hogy utána minden képzelet szabadon, de a valós jogi környezetben szárnyalhasson, az erdélyi mezőgazdaság felvirágoztatásának nem vitatott érdekében. Logikai sorrendben tárgyalom a problémákat, nem a sajtóhírben való előfordulásuk sorrendjében.

Új földtörvény? Nincs ilyen, hogy új földtörvény. A földtörvény továbbra is a régi, az 1991. évi 18. törvény az utólagos módosításokkal. Akkor miről van szó? A Képviselőház, döntéshozó parlamenti kamaraként 2013. december 17-én valóban elfogadott egy törvényt, ennek a címe a mezőgazdasági külterületek természetes személyek általi adásvételével kapcsolatos egyes szabályozási intézkedésekről és a Földpiacot Adminisztráló és Szabályozó Hatóság (Autoritatea pentru Administrarea și Reglementarea Pieței Funciare) megalapításáról szóló törvény. Tehát: nem földtörvény, hanem egy új, önálló jogszabály. A földtörvény a továbbiakban is a régi. És ez az új törvény jelen pillanatban még az államfői kihirdetésre vár. UPDATE: a törvényt ma, január 7-én az államfő visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra.

A sajtóhír szerint tavaly novemberben módosították a külföldiek földvásárlására vonatkozó törvényt. Micsoda? Valóban létezik egy ilyen törvény, a 2005. évi 312. törvény, amely a külföldiek földterület feletti tulajdonszerzését szabályozza, azonban ez nem módosult tavaly novemberben, és jelentősége a román EU tagság következtében minimalizálódott.

Tavaly novemberben annyi történt, hogy a kormány elfogadta az előbb említett új jogszabályt, de csak tervezet formájában, azaz kezdeményezte a parlamenti törvényhozási eljárást. Vagyis tavaly novemberben semmi sem módosult, csupán a kormány hagyott jóvá egy tervezetet, amelyet benyújtott a parlamentnek. Végül ezt a tervezetet fogadta el előbb a Szenátus, majd december 17-én a  Képviselőház. Tehát bármilyen novemberi módosulásról múlt időben beszélni tévedés, mert ez a szóhasználat jogszabálymódosítás hatályba lépését sugallja.

A hír azt is tartalmazza, hogy januártól csak a magánszemélyekre vonatkozó előírások változnak. Hamis. 2014. január 1-től lejárt a mezőgazdasági területek vonatkozásában a román csatlakozási szerződésben előírt 7 éves átmeneti időszak, ameddig a román állam korlátozhatta az EU tagállamok állampolgárainak és az EU-ban bejegyzett jogi személyek tulajdonszerzését a mezőgazdasági földterületek felett. Ami 2014. január 1-e előtt lehetséges volt, az az, hogy külföldi tőkéjű, de Romániában bejegyzett, így román jogi személyiségű jogi személyek tulajdont szerezhessenek. Például olasz természetes személy által alapított román korlátolt felelősségű társaság irányában az átmeneti időszak tilalmai nem érvényesültek. Ezért van az, hogy ezzel a módszerrel a mezőgazdasági földterületek nem kis aránya külföldi kontroll alá került. 2014. január 1-től azonban minden megváltozott: az EU- állampolgár természetes személyek és az Európai Unióban bejegyzett jogi személyek egyaránt lehetnek tulajdonosok.

Amúgy az új jogszabály címe is csapda, tévedés, jogalkotói baki. A cím szerint a törvény, többek között, a mezőgazdasági külterületek természetes személyek általi adásvételével kapcsolatos egyes szabályozási intézkedésekről szól. A törvény elfogadott szövege viszont mást mond: a jelen törvényt a román vagy EU állampolgár természetes személyek és az EU tagállamok nemzetiségével rendelkező jogi személyek tekintetében kell alkalmazni (gyakorlatilag a kör még bővebb, mert az Európai Gazdasági Térség tagállamai – például a nem EU tag Norvégia – is azonos jogosultságokkal rendelkeznek, de ezt most az egyszerűség kedvéért nem hangsúlyozom). Vagyis az új jogszabály személyi hatálya a jogi személyekre is kiterjed. Látszik, hogy a jogszabály végleges formáját a téli ünnepekre való felkészülés alatt nyerte el. A jogalkotó absztrakt fogalma mögött is emberek húzódnak meg, szám szerint ötszáznyolcvannyolcan, szenátorok és képviselők, és gondolataik decemberben már nem csak a honi mezőgazdasági területek külföldiektől való megóvása körül forogtak. Az ünnepi hangulat megártott a jogszabály koherenciájának. UPDATE: Ez a tévdés lett egyébként az egyik fő indoka, hogy a törvényt az államfő visszaküldte a parlamentnek. A másik fő érv, hogy a törvény szó szerinti értelmezése alapján a Földpiacot Adminisztráló és Szabályozó Hatóság, mint a törvény hatálya alá tartozó jogi személy, az elővárárlási jogok tiszteletben tartásával, de árverés nélkül értékesíthetne állami földterületeket, tehát pontosítani kell, hogy az állami földterületek értékesítése eltérő eljárási rend alapján, árveréssel történik.

A sajtóhír egy felsorolást is tartalmaz arról, hogy kik jogosultak elővásárlási jog gyakorlására. Majd sommásan kijelenti: csak akkor teheti rá a kezét egy külföldi állampolgár a földre, ha az említettek egyike sem tesz ajánlatot rá. Ez sem felel meg az igazságnak.

A lényeg, hogy a román állam a mezőgazdasági földterületek vonatkozásában elővásárlási jogokat alapít. De mindenekelőtt aktualizáljuk a felsorolást. Az elfogadott változatban a következők rendelkeznek elővásárlási joggal, ebben a sorrendben: a társulajdonosok, a mezőgazdasági haszonbérlők, a szomszéd tulajdonosok, a területi-közigazgatási egységben mezőgazdasági tevékenységet végzők és végül a román állam. Ez egyben rangsor, az elővásárlási jogosultságok rangsora: például ha az eladó feltételeit a mezőgazdasági haszonbérlő elfogadja, akkor a szomszéd vételi bejelentése tárgyát veszti.

A tévedés a sajtóhírben az, hogy az elővásárlási jog gyakorlása nincs és 2014. január 1-től nem is lehet állampolgársághoz, jogi személy esetén nemzetiséghez kötve, mert ez ellentétes lenne az Európai Unió jogával. Tehát ha a mezőgazdasági haszonbérlőnk egy osztrák részvénytársaság vagy egy francia krumplitermesztő, akkor ennek a vállalatnak vagy úriembernek a román jog által biztosított elővásárlási jogai lesznek, ha az új törvény hatályba lép és a tulajdonos el akarja adni a földjét.

Ez a szabályozás indirekt módon védelmezheti a román állampolgárt és a román jogi személyt. (Amúgy a közvetett védelem is lehet az EU joggal ellentétes. Ez majd kiderül).

Félreteszem a sajtóhír hibáinak boncolgatását, de még két megjegyzésem van az új törvény kapcsán.

Az elővásárlási jogosultság a szerződéses szabadság komoly korlátozása (korlátozza az eladót, hogy szerződő partnerét szabadon választhassa meg), és így magyarázatra szorul. Az EU jog szempontjából az a magyarázat, hogy a külföldiek tulajdonszerzését kívánjuk korlátozni az átmeneti időszak lejártával, nyilván nem szalonképes. A törvényszövegben felhozott indokok, például az élelmiszerbiztonság, nem tudom, miként igazolják a szerződéses szabadság területére történő állami beavatkozást. Egy másik, egyébként legitim indok, a kis területek nagyobb területekké való koncentrálása maximum a szomszéd elővásárlási jogát igazolja. Marketing szempontból  a törvénytervezetet, mint politikai terméket, (sokkal) jobban elő kellett volna készíteni.

Polgári jogászként komoly fenntartásaim vannak ezzel a törvénnyel kapcsolatban. Ezek technikai jellegűek. Az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) a mezőgazdasági haszonbérlőnek eddig is biztosított elővásárlási jogot és ennek gyakorlására eljárást. A Ptk. szintén rendelkezett erdőterületek esetén a társtulajdonosnak és szomszédnak az elővásárlási jogáról.

A jogosultak körét és az elővásárlási joggal korlátozott adásvételek számát az új törvény jelentősen megnöveli. Tehát a liberális Ptk. után most az állam erőteljesebben korlátozza a szerződési szabadságot. És a szabályozás egységét is sikerült megbontani: ahelyett, hogy az elővásárlási jogot a Ptk. módosításával biztosítottuk volna, van most két szabályozásunk, más-más alanyokkal és eljárással. A széttöredezett szabályozás lerontja a jogállamot. De a jogállamiság minősége más történet.

Kell, termő ez a föld… bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. droxin hozzászólása:

    ‘eu tagállamok nemzetiségével rendelkező jogi személyek”ez mi???
    tökéletesen egyetértek a cikkel,csak most olyan “nemzeti” idők járnak, amikor el kell törölni a móratóriumot és ugyanakkor egyet kacsintani kell a nemzeti vonulatra is, ez csak a korlátozások /felesleges/ bevezetésével tehető elhihetővé! az elővásárlási jogok tekintetében tökéletesen lemásolták a Magyarországi jogszabályt, ahol színtén most járt le a móratórium, és fogfájósan,de liberalizálni kellett! A T Tanár Úr elegánsan átsíklik egy reális akadály fölött, ti a kisparcellákat nem lehet megvásárolni v haszonbérbe venni és földjáradékot fizetni, mert nincsenek telekkönyvezve!! ez a román állam nagy adóssága, ígéretek voltak, de szegénység miatt egyik kormány sem vállalta fel! Magyarországon a Kisgazdapárt kormányon léte idején jogszabályt hoztak, hogy a visszadott mg területek telekkönyvezését /felmérés és bejegyzés/ az állam fizeti!! saját tulajdonu 14 áras kalotaszegi szántóföldem telekkönyvezéséért a földmérési iroda
    1000.-leit kért, emiatt érthető, hogy a földek 95%-a telekkönyvezetlen!!általában egy hektár jó minőségű termőföld éves bérleti díja a Partiumban egyenlő az EU támogatás összegével / tehát 140 euro,azaz 600 lei/ dícséretes, hogy az RMDSZ, az EMGE végig harcoltak az állami költségből történő telekkönyvezésért, de nem sikerült!!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This blog is kept spam free by WP-SpamFree.