2024. március 19. keddAngelday, József, Bánk
EUR = 4.9388 RON
USD = 4.5768 RON
HUF = 1.2889 RON
GDP-növekedés = 5,6%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 13.026,12(-0,54%)
Infláció = 8,19%
Alapkamat = 2,5%
Diósi László blogja
  • Bank szektor
  • OTP Románia
  • Vezérigazgató
  • >>
ARCHÍVUM RSS

Underground

közzétéve: 2014-11-02 10:03

Mégis ki gondolná komolyan, hogy rendszeresen a londoni City-ben autózik? Persze mindig akad valaki, aki ezt teszi: vagy azért mert megteheti (általában BMW 7, Jaguár, Rolly Royce, Bentley, pénz és idő nem számít), esetleg kíváncsiságból, vagy, talán mert eltévedt (Big Ben, Parlament!). Ez azért inkább a kivételág és nem a szabály. Akinek arrafelé van dolga az inkább a kétszázféle busz vagy a tíz metróvonal valamelyikét választja, mert gyorsabb, olcsóbb, tiszta és gyakorlatilag háztól – házig visz.
Miért mondom ezt, ugye? Többször gondolkodtam már hangosan arról, hogy milyenek a jó szabályok? Miért van az, hogy mi képesek vagyunk a nyugati országokban szabályosan viselkedni, a nyugati (és keleti) polgárok viszont jó eséllyel képtelenek nálunk? (Erre az alappélda az osztrák, német, svájci autós, aki Kelet-Európát versenypályának használja, míg otthon a mező közepén is megáll a STOP táblánál még akkor is, ha kilométerekre sem lát senkit.)
A jó szabály arányos, értelmes, betartható, értünk van, nem packázik, tisztán érthető, vannak következménye a megkerülésének, betartják, számon kérik és betartatják.
Na az ilyenekből van kevés mifelénk.
Hiába történt/történik papíron EU-s szintű jogharmonizáció, a létező jogi környezet és gyakorlat olyan, mintha szándékosan tették volna ennyire bonyolulttá. Vállalkozói körökben az a meggyőződés uralkodik, hogy bármilyen tett, üzlet, szerződés, pályázat bármikor szabálytalannak vagy akár bűnösnek deklarálható jelen jogi feltételek között. Bárki bármit jó eséllyel megtámadhat és perelhet és perel is; így nem lehet biztos egyetlen szerződés, egyetlen üzlet sem.
Az üzleti-jogi rendszerünk tehát, az egyszerű hivatali adminisztrációtól a milliárdos pályázatokig zavarba ejtően átláthatatlan, ami véleményem szerint lassan a további gazdasági fejlődés akadályát kezdi képezni.
Ahogy írtam már erről, a világtörténelemben is párját ritkító, egyedülállóan bátor kezdeményezésnek tartom azt a vehemenciát, ahogy a romániai hatóságok harcolnak a korrupció ellen a politikai, gazdasági, társadalmi élet valamennyi szintjén. Ennek pozitív hatásai már egy idő óta érződnek, és ha ez a küzdelem nem csak felbuzdulás, hanem állapot, akkor évtizedeket leszünk képesek előrelépni a társadalmi-gazdasági fejlődés létráján.
Nemrég egy fogadáson azonban (ahol ez a téma természetesen előkerült) beszélgető partnereim, helyi és külföldi vállalkozók másféle tapasztalatokról is beszámoltak. Elmondták, hogy az az egyszerű ügyintézés, ami eddig tíz napba telt (és egy belga desszertbe, mint apró figyelmességbe került) az mára 30-60-90 napos pokoljárás; a hivatal görcsösen összerándult és minden vesszőbe beleköt. A doboz csokik, apróbb figyelmességek korábban megfelelően olajozták a bürokrácia átláthatatlan gépezetét és növelték a rosszul fizetett adminisztráció munkakedvét, de mára a fogaskerekek, kenőanyag hiányában akadozni kezdtek.
Más szintű probléma, hogy mára szinte senki nem maradt aki garantálhatná, hogy egy állami – önkormányzati üzlet hogyan köthető meg úgy szabályosan, amibe később se köthet bele senki.
Milyen is a jó szabály? Arányos, értelmes, betartható, értünk van, nem packázik, tisztán érthető, vannak következménye a megkerülésének, betartják, számon kérik és betartatják. Ugye?
Mára, szerencsére ebben a képben sok alkotóelem a helyére került: a következmények, számon kérés, betartatás megvan – és ezt nagyon sok ország nem mondhatja el magáról!
Azonban ne feledjük, hogy ez csak egyik fele a történetnek! Legalább ennyire fontos, hogy a reformok folytatódjanak: legyen államháztartási-adminisztrációs reform, és ennek következtében kisebb, de sokkal jobban fizetett adminisztráció. Legyen igazságügyi reform, ami egyszerűbb, átláthatóbb, tisztább jogi környezetet kell eredményezzen ahol tartós és egyértelmű jogviszonyok alakulhatnak ki. Legyen hatósági reform, aminek következtében a hatóságok értünk lennének és nem magukért meg a doszárért.
A jó hír az, hogy sok pozitív példát tudok mondani a külföldi román konzulátusok működésétől egyes helyi hatóságok közelmúltbeli fejlődéséig. Ha valaki meg úgy hinné, hogy úgyis hiába minden, hiszen ilyen a dél- kelet-európai szellem az nagyon téved: számos olyan példa van Bukarestben az üzleti szektorban a gyorséttermektől a házhozszállításon és a taxi rendelésen át a nemzetközi repülőtérig, ami a világon a leghatékonyabbak között működik.
A reformok tehát csinálandók és csinálhatók, csak rajtunk múlik minden. Szálljunk át a keleties különutakról a londoni metróra, hogy ne maradjunk underground!

Underground bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Sziráki Péter hozzászólása:

    Szóval akkor ezt most értsem úgy, hogy Románia jobban teljesít!? Hát akkor hajrá Szomszéd!
    Szip

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This blog is kept spam free by WP-SpamFree.