A hosszú hétvégén Sólyom Pista és Kati társaságában
panziós-csillagtúrás konstrukciót pörögtettünk be, jó hangulatú, marmotás-lankás-oldalszalag/meniszkuszos-vízeséses-vaddisznós-nyulas-kecsés, ínycsiklandozó falattokkal tűzdelt vasárnapi-családi ebéddel kiegészített túrát ejtettünk meg a Radnai-havasokban.
Égly János (Glytz)barátommal ide túráztam először
a kilencvenes évek derekán… Az elsőt pedig soha, senki nem felejti el, semmilyen vonatkozásban… 🙂
Meséljenek a fotók, amelyeket Bibi, Pista és én készítettem. Kérlek, kattints az elsőre!
Megyünk fel…
Ajaj…
Ez már a csúcson van?
Kilátó
Jocó, látod?
Elértünk a kolostorhoz?
Igen, vaddisznó. A négylábú, nem én… 🙂
Meteorológiai állomás
CSODA! Nincs szemét a tűzhely körül!
😦
Szundi a gerincen, a Nagy-Pietrosz csúcsa előtt
Sztriptíz tanúkkal
Csúcs
Szombaton a libegővel mentünk ki a Lóhavas-vízeséshez, Bibinek tériszonya van, sírt is
Jocónak
Szintén Jocónak
Csók
Fent ennyien álltak sorban. Kati és én gyalog jöttünk le