Bár csak pénteken és vasárnap este voltam kint összesen néhány óra erejéig, leírom: bennem pozitív benyomást keltett a Jazz in the Park: civilizált térfoglalás, jó zene volt jellemző az eseményre.

Tetszett a függőágyas jazz (chill) out, a fiatalok – amennyire én láttam – nem hagytak szinte semmi szemetet maguk után. Pénteken este valóban jazznek tűnő muzsika volt a nagyszínpadon, Bethlendi Tamás a megmondója, melyik. A vasárnap esti N. O. H. A. koncertről megállapítottuk, hogy noha több enyhítő körülményt is felsorakoztattunk Vadászi Zsolttal, Csoma Botival és Vandával az együttes védelmére, az a muzsika mégsem jazz volt. Persze, megfogadom Boti tanácsát, s mégsem írok zenekritikát a műfajról, mert sem a jazz, sem pedig a N. O. H. A. által játszott stílus nem tartozik a kedvenceim közé, nem is igazán értek hozzá, de ennek ellenére kiválóan éreztem magam.

Érdekes volt ismét megtapasztalni a progresszív gondolkodású, feltehetően sokat utazó fiatalok tömegét, akiket a különböző, főleg európai országokban sok-sok hatás ér, fogékonyak rá, értik és tudják, mi a dörgés, többnyire tájékozottak, mi több, véleményük, álláspontjuk van. Élnek az adott, akár választási lehetőségekkel. Kiállnak egy ügy mellett, felvállalják azt, s valamilyen szinten már pénzügyi hátterük is van, így anyagilag is erőt jelentenek. Emiatt már nem csak a folyamatosan elégedetlen és lázadó fiatalok, hanem a társadalom számára (ha nem más, anyagi szempontból) fontos egyének. Ezek a fiatalok – meggyőződésem – hozták hatalomra Klaus Johannist.

Remélem, ezek a környezetvédelmi öntudattal rendelkező fiatalok (legalábbis jó néhányan közülük), akik kiálltak Verespatak megmentése mellett. Akár zenei, akár társadalmi szempontból ők az alternatív irányzatok alternatívájaként jelentkező fiatalok saját és sajátos megnyilvánulási formával. Számunkra, a még nem negyvenesek számára még felfogható, érthető, érzékelhető és befogadható, mi több, támogatandó ez az attitűd. Polgári öntudat, felelősségérzet is társul hozzá, de ugyanakkor rengeteg fantázia és öltet. A rendezvénysorozatot is az eme közegből kikerülő fiatalok agyalták ki, vitték véghez – KÖZPÉNZ BEVONÁSA NÉLKÜL! Ez is dicséretes.

**********************

Facebookon érkezett a korrekció, ellenőriztem, igaz: a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal és a Kolozsvári Városi Tanács több mint 160 ezer lejjel támogatta a rendezvénysorozatot. Köszönöm a pontosítást, Banga Attila!

**********************

Ugyanakkor örvendetes, hogy a fiatalok birtokba vették, ami az övék: a teret, ezúttal a Sétateret. Mennyei volt a hangulat: családosok, függetlenek, fiatalok és idősek.

Szóval, hajrá Jazz in the Park!